Ajánlott bibliográfia

Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában – Magyarország és a szovjetrendszer (1945 – 1990)

Kalmár Melinda, a Kádár-korszak jeles szakértője 25 éves kutatómunka összegzéseként írta meg a magyarországi szovjetrendszer történetét. A nagyszabású szintézis egyszerre épül a szerző széles körű levéltári feltáró munkájára, valamint a legújabb hazai és nemzetközi történeti, politológiai, technológiai, ideológia- és kultúrtörténeti irodalom eredményeire, amelyek újragondolásaként valódi modern, interdiszciplináris megközelítésű munka született. A könyv Magyarország második világháború utáni történetét a nemzetközi irodalomban is kivételes módon a szovjetrendszer egyetemes kialakulásának, fejlődésének és folyamatos átalakulásának kontextusában, és egyben a világpolitika és a keletnyugati viszony mindenkori alakulásának tág összefüggésrendszereiben vizsgálja.

Pető Iván: Kötött gravitációk világa (Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer. In: Mozgó Világ, 2014. augusztus
http://www.mozgovilag.hu/?p=8654
Madarász Imre: Szovjet világ Magyarországon. Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945–1990. In: Bárka online. http://www.barkaonline.hu/kritika/4362-szovjet-vilag-magyarorszagon
Szénási Sándor: A memória zavarai. In: 168óra online http://m.168ora.hu/itthon/tortenelem-magyarorszag-szovjetrendszer-rendszervaltas-126780.html

Kalmár Melinda: A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar–történelem szakán szerzett diplomát. 1987-ben doktorált, 1998-ban PhD-fokozatot szerzett. Az 1945 utáni magyar történelem, a kádárizmus, illetve a rendszerváltoztatás időszakának kutatója. Tanulmányaiban az irodalom és az ideológia bonyolult viszonyrendszerével és az értelmiségi szférában lejátszódó folyamatokkal foglalkozik.

Kötetei:

• Ennivaló és hozomány. A kora kádárizmus ideológiája. 1998, Magvető Kiadó (Lassuló idő)
• Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956/1963/dokumentumok. (társszerkesztő) 1999. Osiris Kiadó
• A rendszerválás forgatókönyve I-IV. Kerekasztaltárgyalások 1989-ben / Dokumentumok (társszerkesztő). 1999. Magvető Kiadó, 5-8. 2000. Új Mandátum Kiadó
• Számos folyóiratban (Nappali ház, Holmi, Jelenkor, Századok, História stb.) jelentek meg tanulmányai.

http://www.osiriskiado.hu/hu/konyv.html?k=615
http://nol.hu/kultura/egy-oraig-itt-voltak-1464985

Bebukottak
színes, magyar dokumentumfilm, 91 perc, 1985
forgatókönyvíró, rendező: Monory Mész András
Riporter: Mihancsik Zsófia
Operatőr: Halász Gábor, Klöpfler Tibor, Monory Mész András

“A Bebukottak klasszikus riportfilm, az a fajta kérdve kifejtő mű, mely a tények halmozásából meríti erejét, abból, hogy a riportalanyok beszélnek – némelyik kéretlenül is, másik csak a nógatásnak engedve -, s jól vagy rosszul, de értékelik helyzetüket. A fiatalkorúak tököli börtönében vagyunk, a kamerával öt fiú néz szembe és elmondja, hogy miért került be: az egyik apagyilkosságért, a másik leütött egy ismeretlen férfit, mert az nem adott pénzt a társának, a harmadik a nevelőintézeti tanárját szúrta le, a negyedik a haverját, mert részegen az anyjával erőszakoskodott, az ötödik különféle bűncselekményekben, többek között gyermekrablásban való részvételért. “Bebuktak”, ahogy azt a börtönzsargon mondja, és most valami más kezdődik, gondolnánk, ám ez csak részben igaz.” Koltai Ágnes – Filmvilág
Letölthető: http://film.indavideo.hu/video/f_bebukottak

Koltai Ágnes: Bebukottak – A félelem senkiföldjén. In. Filmvilág, 1989/01
http://filmvilag.blog.hu/2014/07/31/bebukottak_a_felelem_senkifoldjen

Káin gyermekei
színes, magyar-francia dokumentumfilm, 104 perc, 2014
forgatókönyvíró, rendező: Gerő Marcell
Operatór: Kiss Rudolf Péter, Lovasi Zoltán

A Káin gyermekei című dokumentumfilm Monory Mész András 1985-ben Magyarországon készült Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú főszereplőinek felkutatására és megszólaltatására vállalkozik. E vállalkozás kiindulópontja az olthatatlan kíváncsiság – mi lesz a megbélyegzettel? Mi lesz azokból a fiúkból, akik kamaszkorukban embert öltek, egész fiatalságukat börtönben töltötték és legalább 25-28 évesek, amikor szabadulnak? Most, harminc évvel – több mint egy emberöltővel – később már tisztán látszik, milyen irányba kanyarodott az akkori kamaszok, mostanra meglett férfiak sorsa. Sors, bűn és örökség – Káin gyermekeinek szemén keresztül.

https://www.facebook.com/kaingyermekei

Dobi Ferenc: Felnyitni egy lezárt könyvet.
In: http://port.hu/article/34800

Tóth Ferenc: Gyilkos elmék?
In: Filmtett, http://port.hu/article/34766

Kovács Bálint: Bűnözásre lettek kiképezve.
In: http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20140923-bunozesre-lettek-kikepezve-kain-gyermekei-interju-gero-marcell-laszlo-sara.html

Klág Dávid: Hiába ötvenévesek, megmaradtak gyereknek.
http://index.hu/kultur/cinematrix/2014/11/08/hiaba_otvenevesek_megmaradtak_gyereknek_bebukottak_kain_gyermekei_gero_marcell/

Gerő Marcell: „Ön ült Tökölön a 80-as években?” Interjú Gerő Marcellel. (Molnár Judit Anna)
In: http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/gero-marcell-on-ult-tokolon-a-80-as-evekben-interju-gero-marcell-kain-gyermekei.html

Akik a fiatalkorúak börtönéből indultak – Gerő Marcell filmrendező (Szentgyörgyi Rita)
In: http://magyarnarancs.hu/film2/akik-a-fiatalkoruak-bortonebol-indultak-gero-marcell-filmrendezo-92188

Ítélet Magyarországon (Judgment in Hungary)
színes, portugál-magyar-német dokumentumfilm, 107 perc, 2014
Forgatókönyvíró, rendező: Hajdú Eszter
Operatőr: Szőnyi István, Hajdú Eszter, Medvigy Gábor, Horváth András, Steiner Péter, Varga János, Németh Viktor Csaba, Bedő Csaba
Zene: Mester Sándor

Amikor nyilvánossá vált a romák elleni sorozatgyilkosságot tárgyaló per kezdő dátuma, Hajdú Eszter dokumentumfilm rendező elhatározta, hogy az egész tárgyalás-sorozatot dokumentálja, emléket állítva ezzel az áldozatoknak.
A film fejlesztése 2010 novemberében kezdődött, a forgatások az első tárgyalási napon 2011. március 25-én kezdődtek és 2013. augusztus 6-án, az ítélet kihirdetésével értek véget. A két és fél évig tartó per folyamán Hajdú Eszter stábja volt az egyetlen, amely a tárgyalások minden napját dokumentálta. Az egyéb külső forgatások mellett a stáb a per 167 napján részt vett, minden napot rögzített és ezzel egy exkluzív, egyedülálló kordokumentációt készített egy egyedülálló ügyről. A per során az első néhány és az utolsó pár napon volt nagy nemzetközi és magyar média érdeklődés, a tárgyalási napok túlnyomó többségén azonban a sajtó sem vett részt. Az ‘Ítélet Magyarországon’ magyar állami támogatás nélkül, teljesen független dokumentumfilmként készült el magyar-német-portugál koprodukcióban.

Kovács Bálint: Ilyen országban élünk.
In: http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20140520-ilyen-orszagban-elunk-itelet-magyarorszagon-kritika-hajdu-eszter-romagyilkossagok.html

Matalin Dóra: Megdöbbentő film a romagyilkosságokról.
In: http://index.hu/kultur/cinematrix/2014/05/15/megdobbento_film_a_romagyilkossagokrol/

Ezután már nem lehet egy jót cigányozni. Interjú Hajdú Eszterrel. (Gyárfás Dóra)
In: http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20140514-ezutan-mar-nem-lehet-egy-jot-ciganyozni-hajdu-eszter-interju-itelet-magyarorszagon.html

Szerbhorváth György: Jogrémuralom.
In: http://beszelo.c3.hu/blog/szerbhorvath-gyorgy/jogremuralom

Ambrus Judit: Nem minket lőnek
In: http://beszelo.c3.hu/blog/ambrus-judit/nem-minket-lonek

Bicsérdi Ádám: A magyar valóság döngölte földbe a nézőket a Verzión.
In: http://hvg.hu/cimke/%C3%8Dt%C3%A9let_Magyarorsz%C3%A1gon

Tóth Zoltán: A halálbüntetés története, filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései (Doktori értekezés)
http://www.ajk.elte.hu/file/AJKDI_TothZoltan_tez.pdf

Hack Péter: Az igazságszolgáltatás kudarcai. Vizsgálatok és megoldások az angolszász jogrenszerben.
http://www.mbjt.hu/HackPeter20070419.pdf

Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. Gondolat Kiadó, Budapest, 1990.

A Felügyelet és büntetés című munkájában Foucault szembeállítja egymással a büntetés két modelljét:
– a középkori- kora újkori modellt, amelyben a bűnös, a Rossz elpusztítása a cél. A nyilvános kivégzések egyfajta színházat jelentenek, az uralkodói hatalom és tekintély reprezentálását.
– A modern korban a test elpusztítása helyett a bűnös javítása, nevelése kerül előtérbe: „…a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést, még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza”, hanem az egyének hasznossá tételét.

Tóth J. Zoltán: A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi története. Századvég Kiadó, Budapest, 2010.

A halálbüntetés a legrégibb jogintézmények egyike. Amióta állam, illetve normák által szabályozott közösségi együttélés létezik, azóta alkalmazzák a különböző népek és társadalmak a halálbüntetést. Mind a mai napig a Föld országaiban évente több ezer főbenjáró bírói ítéletet hajtanak ténylegesen végre. Az államok mintegy harmada él még mindig a kapitális szankció eszközével. Míg azonban a kivégzések nagy többsége a kissé eufemisztikusan „fejlődőnek” nevezett országokban történik (ezúttal Kínát is ideértve), addig a „fejlett”, nyugati típusú államok csaknem mindegyike eltörölte ezt a büntetési nemet. A két legnagyobb kivétel az Egyesült Államok és Japán. Az eltörlésre is azonban döntően csak az utóbbi egy-két évtizedben került sor, egészen a XX. század második feléig kisebb-nagyobb mértékben szinte minden államban, így Magyarországon is szabályozták, illetve alkalmazták a legsúlyosabb büntetőjogi jogkövetkezményt.

Könyvünk annak a hosszú folyamatnak a bemutatására vállalkozik, melynek során az ókorban, a középkorban és a kora újkorban a bűncselekmények széles körére nézve „rendes büntetésként” létező szankció néhol rendkívüli büntetéssé vált, néhol egyenesen megszűnt, máshol azonban – az előbbi tendenciákkal szöges ellentétben – igénybevétele éppenséggel kiterjedt. E kötet mindezt igyekszik az ésszerűség követelményeihez és a lehetőségekhez képest teljes körűen ismertetni, kiterjesztve az elemzést olyan jogrendszerekre is, amelyekről mi, európaiak, jelentőségünk hamis tudatában hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Tóth J. Zoltán: A halálbüntetés filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2008.

Badó Attila és Bóka János: Ártatlanul halálra ítéltek  – Az amerikai igazságszolgáltatás tévedései. Nyitott Könyv Kiadó, 2003.

E munka 12 halálraítélt történetét dolgozza fel, akik a modern DNS-vizsgálatoknak köszönhetően tisztázhatták magukat, és többnyire közvetlenül a siralomházból nyerhették el szabadságukat. Választásunk azért esett a DNS-vizsgálatokkal összefüggésben álló esetekre, mert úgy gondoljuk, a genetika fejlődése egészen új korszakot nyitott a büntető igazságszolgáltatás gyakorlatában.Amikor e könyv ötletét megosztottuk másokkal, az első reakció az volt, hogy minden bizonnyal a halálbüntetés kérdéséhez kívánunk hozzászólni. Határozottan állíthatjuk azonban, hogy munkánk nem a halálbüntetés vitájáról szól. Bár a feldolgozott jogesetek az Amerikai Egyesült Államokban a halálbüntetésről szóló, a társadalmat élesen megosztó vitában váltak más esetekkel együtt fontos érvvé azok kezében, akik ezt a büntetési formát elfogadhatatlannak tekintik, nekünk nem áll szándékunkban bekapcsolódni ebbe a sokszor indulatos harcba. Éppen elég tapasztalatot szereztünk már arról, hogy az ilyen kérdésekben gerjesztett viták milyen sok felesleges sebet ejtenek anélkül, hogy a szembenálló nézetek egy lépésnyit is közelednének egymáshoz.

TÉSZ

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ) a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Legfőbb jellemzője, hogy – az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben – az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy bizonyos idő elteltével a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálják.

Antal Szilvia-Solt Ágnes: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre ítéltek longitudinális vizsgálata. Börtönügyi Szemle 2013/1.

Bán Tamás: A tényleges életfogytiglani büntetés és a nemzetközi emberi jogi egyezmények, Fundamentum.

Prof. Dr. Bárd Károly: A jogos védelem és az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés alapjogi megközelítésből. In: Új Büntető Törvénykönyv, Hagyomány és megújulás a büntetőjogban. ELTE Bibó István Szakkollégium 2013

Bedő Iván: Megáll a TÉSZ – mi történik az életfogytiglanosokkal? HVG, 2013. 16.szám

Boros János: A hosszú tartamú szabadságvesztés hatása a fogvatartottak személyiségére. Börtönügyi Szemle 2005/2. szám

Fiáth Titanilla: Édenkert a rácsokon túl. Börtönügyi Szemle 2013. 2.

Kiszely Pál: Merre tovább, magyar életfogytiglan? Börtönügyi Szemle 2013/1.

Kiszely Pál – Nagy István: Az idő rabságában, A hosszú időre ítéltek büntetés-végrehajtásának helyzete a Szegedi Fegyház és Börtönben. In: Börtönügyi Szemle 2012. 3.

Kovács Krisztina: A holnap bűnelkövetői lennének? Börtönügyi Szemle, 2014/2. szám

Polgár András: Gondolatok a feltételes szabadságra bocsátásról. Börtönügyi Szemle 2014/2.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s